Baromfi etetése - Fórum
Hétfő, 2017-01-23, 7:52 PMFőoldal | Regisztráció | Belépés

Belépés

Keresés az oldalon

Keresés a wikin

Tenyésztők

Friss katalógustag

Népszerű blog

Népszerű könyv

Népszerű fórum

Könyv rendelés

Itt ki tudod választani a több ezer könyv közzül ami a legjobban érdekel.

Felhasználók képei

Videók az oldalról

Körkérdésünk

Hogy jutottál el az oldalra?
Összes válasz: 42
Szoktál e fórumokon tájékozódni madaraiddal kapcsolatban?
Összes válasz: 23
Meik oldalfunkció nyerte el a tetszésedet?
Összes válasz: 21

Mini-chat

 
200

Statisztika

Baromfi etetése - Fórum
Filelok, képek megosztása a saját tárhejről ,a file linkjének beillesztásével is lehetséges!
[ Új üzenetek · Tagok · Fórumszabályzat · Keresés · RSS ]
Oldal 1 / 11
A fórum moderátora: Admin 
Fórum » Madarak » Baromfik » Baromfiak takarmányozása » Baromfi etetése (Baromfi etetése)
Baromfi etetése
AdminDátum: Szombat, 2015-08-22, 12:17 PM | Üzenet # 1
Hadnagy
Csoport: Adminisztrátorok
Üzenetek: 52
Állapot: Offline
A BAROMFI TAKARMÁNYOZÁSA  A baromfi termékei (tojás, hús) fehérjében gazdagok. Mindezek miatt a baromfifélék táplálóanyagokban koncentrált takarmányokat igényelnek.

A baromfi táplálóanyag szükséglete

A baromfitápok összeállításához használható takarmányok

Fehérjehordozó alaptakarmányok:

Állati eredetü fehérjehordozók:

A keveréktakarmányok alapanyagai 
Halliszt:  fehérjehordozó. Sajnos a gazdák idegenkednek a használatától.  Az indítótakarmányba (4-5%) és a nevelőtakarmányba (2 wacko feltétlenül javasolható a bekeverésre.

Húsliszt (vagy vegyes állati fehérje liszt) Fehérjetartalma magas, biológiai értéke nagy, ezért a baromfitápokba 4-5 %-ban való bekeverése javasolható.

Növényi eredetü fehérjehordozók:

Extrahált szójadara: A baromfitápok legföbb növényi fehérjehordozója, felhasználása nélkül magas színvonalú termelés elképzelhetetlen. A broilertápokban 20-22 %-ban szerepel.

Extrahált napraforgódara: értékes hazai fehérjetakarmány. Az I. osztályú napraforgódara héjtalanított, nagy fehérjetartalmú takarmány. A nem héjtalanított napraforgódara sok éles rostot tartalmaz, ezért bélgyulladást okozhat. Az ilyen napraforgódarát csak igen apróra daráltan etethetjük baromfival, kb. 5%-ban keverhet? a tojótápokba, keverékekbe, jércenevelő tápokba. Nagyobb mennyiség? napraforgódara használható a ludak és a kacsák takarmányaiban.

Borsó: kevesebb a fehérjetartalma, mint az eddig felsorolt fehérjehordozóké, nagy mennyiségben etetve dugító hatású. A baromfitakarmányokban való felhasználása nem, vagy csak kis mennyiségben javasolható.

Néhány százalékban (3-5 wacko etethet, baromfiakkal az extrahált repcedara ú.n. 00-s fajtákból készített változata is. Elöfordulhat, hogy nagyobb mennyiségben etetve halízt okoz a húsban!

A takarmányélesztö, nagy fehérjetartalmú takarmány. B-vitaminokban gazdag. Sajnos elég drága, emiatt a baromfitápokban csak 1-2 %-ban használjuk.

A forrólevegővel szárított lucernaliszt szintén elég sok fehérjét tartalmaz, sok ásványi anyag és karotin található benne. Rosttartalma magas, ezért fiatal csirkék takarmányába nem használjuk. A tojássárgája színének javítására a tojótápban 1-2%-ban használható, a ludak és kacsák keveréktakarmányaiban 5-8 % szerepeltethető.

Takarmánykiegészítők

Tyúkfélék takarmányozása

Míg a broilerhízlalás során a minél rövidebb idő alatti maximális tömeggyarapodás elérése a cél, addig a tojástermelésre nevelt csirkék nevelésekor az a célunk, hogy a tojástermelés kezdetére (22-23 hetes kor) egészséges, szilárd szervezet, jó kondíciójú (de nem elzsírosodott), állományt neveljünk fel, amely képes lesz a tojóidőszakban a maximális termelés elérésére. 
Amennyire káros azonban a túlhajtott növekedés, ugyanannyira káros az elégtelen takarmányozásból eredö csököttség is. A fiatalkori növekedésbeli lemaradást ugyan késöbb behozhatják az állatok, de ellenállóképességük kisebb lesz. 
A naposcsibéket a betelepítés után minél elöbb el kell látni megfelelö összetételü takarmánnyal és istálló hömérsékletü ivóvízzel. 
A csirkéket napos kortól 6 hetes korig indító-, majd 13 hetes korig jérce 1. nevelö-, azt követöen az 5-10 %-os termelési szint eléréséig (20-22 hetes korig) jérce 2. nevelötáppal takarmányozzuk. Az abrakkeverékek kívánatos táplálóanyag-tartalmát a 2. táblázatban közöljük. 
Ha a tojástermelés során az ú.n. kombinált takarmányozást (ipari abrakkeverékek + szemes gabona etetése) kívánjuk alkalmazni, akkor a jércékkel 6-8 hetes kor körül meg kell kezdeni a szemes gabonamagvak etetését is. Az abrakkeverék mellett etetett szemestakarmányok aránya 7-10 hetes korban az adag 5-7 %-a, 11-22 hetes korban 15-20 %-a legyen. A napi szemesadag 30 %-át délelött, 70 % délután adjuk. 
A takarmány mellett ad libitum zúzókavicsot, 18-20 hetes kortól mészgrittet, vagy kagylózúzalékot is kell biztosítani az állatoknak. 
A jércenevelés során a tojóhibrid-végtermékek takarmányozása a hibridek típusa szerint változik:

A könnyűtestű (fehér héjú tojást termel?) tojóhibrid növendékeket nem hajlamosak az elzsírosodásra, ezért azokat ad libitum takarmányozzuk. A takarmányt azonban -az étvágy fokozására- naponta egyszer teljesen etessük ki az etetöböl. A középnehéz (barna héjú tojást termel?) tojóhibrid jércék hajlamosabbak az elzsírosodásra ezért ezeket korlátozott adagú takarmányozásban kell részesíteni. A visszafogott takarmányozásra azért van szükség, hogy a tojásrakás kezdetét késleltessük, megakadályozzuk a korai elhízást, így megfelelö szintü tojástermelést tudjunk elérni.
A visszatartásos takarmányozásnak többféle módszere ismeretes: 

1. A napi takarmányadag korlátozása

Az elsö 6 hétben ad libitum takarmányozunk, majd fokozatosan csökkentjük a napi takarmányadagot úgy, hogy 10 hetes kortól csak kb. 80 %-a legyen az optimális fejadagnak. Hátránya: az állomány szétnövése, ugyanis a túlságosan agresszív egyedek túl sok, a gyengébb növekedésüek túl kevés takarmányhoz jutnak. Az unatkozó, éhes állatok között eluralkodhat a csipkedés és a kannibalizmus.

2. A napkihagyásos etetési módszer

Az indítótáp etetésének idöszakában (az elsö 6 hétben) ad libitum takarmányozunk, a nevelés további szakaszaiban alkalmazzuk a napkihagyásos módszer valamelyik változatát. 
E módszer egyik változata az, hogy minden második napon etetjük az abrakkeveréket -két napi adagot biztosítva az állatoknak-. A közbeeső napokon az egy napra előírt szemes-takarmány dupláját etetjük napi két részletben, az alomra szórva. Ennek a módszernek az alkalmazásakor a "szemes-napon" ugyan éhesebbek az állatok, de elfoglalják magukat az alomra szórt magvak keresgélésével, nem unatkoznak, kisebb a csipkedés, kannibalizmus kialakulásának veszélye. 
Ismeretes olyan változat, amikor 3 napi takarmányozás után 1 napos teljes koplaltatás következik. Hátránya az, hogy az éhező állományban nagyobb a kannibalizmus kialakulásának kockázata. 
A napkihagyásos módszerek alkalmazásakor előfordulhat, hogy azokon a napokon amikor az állatok éheznek az ad libitum fogyasztásra adott zúzókavicsból, mészgrittböl szükségleten felül vesznek magukhoz. 
A nevelési időszak végéig (20 hetes kor) a könnyü test jércék 6.3-6.5 kg, a középnehéz testüek pedig 7.5-7.7 kg tápot fogyasztanak el.

A visszatartás idején az ivóvízellátást is korlátozni kell. Erre azért van szükség, mert a korlátozottan etetett állatok éhesek és a kelleténél több vizet vesznek fel. Így emésztési zavarok, lágy begy, hasmenés léphet fel. 
A vízfogyasztás korlátozása azokon a napokon történik, amikor abrakkeveréket etetünk úgy, hogy az itatást a világítás megkezdésekor kezdjük és a takarmány elfogyasztásától számított 1 óra múlva befejezzük. 
Megjegyezzük, hogy a takarmány-visszatartással egyidejüleg a fény szabályozásra (időtartam, intenzitás) is szükség van. Az egyes termelési rendszerek technológiájukban közlik a világítási programot, amelynek betartása elengedhetetlen az eredményes neveléshez és tojástermeléshez.
 
Fórum » Madarak » Baromfik » Baromfiak takarmányozása » Baromfi etetése (Baromfi etetése)
Oldal 1 / 11
Keresés:

Vince emlékéreCopyright MyCorp © 2017 |