Tenyésztőkereső

Elem Életfenntartó szükséglet
mg/ttkg Vemhességhez szükséges mg/ttkg Ajánlott napi adag
mg/tkg Takarmány m.tartalma
Mg/ttkg 5%
Almaecet
Mg/l Ca 20 73 170 136 34,65 p 15 53 170 60 15,09 Mg 4,5 3,6 20 25 8,64 Na 20 22,5 47 23 29,10 K 20 28,6 61 25 216,15
A növendék nyúl testsúly-kilogrammonként kb. 70 g szárazanyagot vesz fel naponként.
Napi vízigénye a szárazanyag mennyiség kétszerese.
Az almaecet makroelem tartalma és a takarmány makroelem tartalma együttesen fedezi a nyúl makroelem igényét.

  Adagolás: 100 liter vízbe 1 liter almaecet
Az almaecet használatának tapasztalt előnyei
SERTÉS ÁLLOMÁNYOKBAN
 

• Szinte alig van gyógyszer és vitamin költség
  
• Antioxidáns hatása van, ami korrigálja az esetleges takarmányozási hibákat
  
• Az almaecet kiegészítés jelentősen javítja a súlygyarapodást és a takarmány
  hasznosulását, különösen az átlagos vagy annál rosszabb körülmények
  között tartott állatoknál
  
• Savas hatást alakít ki a bélflórákban, gátolja a baktériumok szaporodását
  
• Gátolja az E.coli kóros elszaporodását, amivel a választás körül kialakuló két legsúlyosabb kórforma megelőzhető
  
• Optimalizálja az emésztőfolyamatokat
  
• Nyomelem és magas B-vitamin tartalma roboráló hatású
  
• Tartalmazza az esszenciális aminosavakat, így tökéletesíti a fehérje beépülést
  
• Elősegíti a fehérje és a kalcium értékelését.
  
• A kalcium felszívódása elsősorban a vékonybélben uralkodó pH függvénye,
  ezért az almaecet itatásakor a pH savi irányba eltolódása kedvezően hat a
  kalcium felszívódására, ily módon az almaecettel történő savanyítás
  sóforgalmi szempontból is javasolható
  
• Az almaecet megfelelő aciditást biztosít a kocatej tartalmának alvasztására, ami az emésztés egyik alapvető feltétele
  
• Javasolt 8-10 napos korban a malacok ivóvízébe 1 %-os oldatba bekeverni, mert a
  négy hetesnél fiatalabb malacokban a gyomorsósav termelés fogyatékos
  
• Gyenge kocák malacainál igen jónak bizonyult az almaecetes tehéntej itatása,
  mert finom pelyhekben csapja ki a kazeint, ennek következtében az tovább
  marad a gyomorban
  
• Száraz a széklet, kevesebb ammónia szabadul fel, ezáltal jobb az állat közérzetet
  
• Javítja a vágóértéket, jelentősen csökkenti a hús víztartalmát.
  

 
Adagolás: 100 liter vízbe 1 liter almaecet

Az almaecet használatának tapasztalt előnyei
KÉRŐDZŐ ÁLLOMÁNYOKBAN
 

• Szinte alig van gyógyszer és vitamin költség
  
• Jobb az állat étvágya, nő a napi súlygyarapodás
  
• Nyomelem és magas B-vitamin tartalma roboráló hatású
  
• Tartalmazza az esszenciális aminosavakat, így tökéletesíti a fehérje beépülést 
  
• Antioxidáns hatása van, ami korrigálja az esetleges takarmányozási hibákat
  
• A legelőn tartott állatok nyári itatásakor használatával megelőzhető az ivóvízben a káros mikroorganizmusok elszaporodása 
  
• Savas hatást alakít ki a bélflórákban, gátolja a baktériumok szaporodását
  
• Elősegíti a hasznos bélflóra kialakulását, korlátozza a rothasztó és más mikroorganizmusok tevékenységét
  
• Száraz a széklet, kevesebb ammónia szabadul fel, ezáltal jobb az állat közérzete
  
• Részt vesz az állatok energiaháztartásában, mert egy része emésztéskor
  elbomlik a bendőben, másik része felszívódik, és energiaforrásul szolgál
  
  
• Javítja a tejtermelést
  
• Tőgyegészségügyi szempontból igen előnyös a használata, mert csökkenti a szomatikus sejtszámot 
  
• Juhoknál a magas Zn tartalma javítja a gyapjútermelést mennyiségi és minőségi szempontból
  

 
Adagolás: 100 liter vízbe 1 liter almaecet   AZ ALMAECET JÓTÉKONY HATÁSÁNAK TUDOMÁNYOS VIZSGÁLATA

Az Európai Uniós követelmények, a hozamfokozóként használt antibiotikumok tiltása
az állatok takarmányozásában, az emberek igénye a természetes eredetű
szerekre, félelmük az antibiotikum-rezisztens baktériumok miatt
kialakuló betegségektől, mind-mind alternatívák keresésére ösztönzi az
állattartókat. A mai gyógyszerek nem egy esetben a jól kidolgozott népi
gyógymódok és a tudomány ötvözetének eredményei. Nagyon sok tablettaként
árult készítmény valójában tisztított és standardizált
gyógynövény-kivonat.

Az antibiotikumok kiváltására létrejött sok új irányzat közül az egyik a
szerves savak használata. A szerves savak előnye, hogy könnyen
felszívódnak a baktériumok sejtfalán s roncsolják azok DNS-ét,
lehetetlenné téve ezáltal szaporodásukat. A béltraktus pH-jának
csökkentésével gátolják a káros baktériumok fejlődését. Gátolják továbbá
a patogén baktériumok szaporodását az elfogyasztott takarmányban.
Számos szervessav-készítmény közül kiemelkedik az almaecet, egy ősidők
óta meglevő, de feledésbe merült szer, melyet már az ókori rómaiak is
használták frissítő italként, tartósítószerként és ételízesítőként. Az
ecetgyártás elválaszthatatlanul összefügg a borkészítéssel, ugyanis
szabad levegőn, szobahőmérsékleten a borok megecetesednek.

A folyamatért baktériumok felelősek, melyek saját szervezetük
fenntartásához, szaporodásukhoz szükséges energiát etilalkohol ecetsavvá
történő oxidálásával állítják elő. A kizárólag biológiai erjesztéssel
készülő almaecet különböző szerveskötésű elmeket tartalmaz, savasságával
a bélben olyan pH-t teremt, mely a patogén baktériumok életfeltételeit
rontja.

Az almaecetben a makro- és mikroelemek közül - szám szerint tizennyolc -
jelentős mennyiségben fordul elő a kálcium (34,05 mg/l), magnézium
(8,64 mg/l), vas (5,46 mg/l, foszfor (5,09 mg/l), és a szilícium
(2,376xx/x). Tartalmaz továbbá nyolc esszenciális aminosavat:
fenilalanint, izoleucint, leucint, lizint, metionont, treonint,
triptofánt, valint. Vitaminok közül a riboflavint (10-65 U/l),
nikotinsavat (100-260 U/l) és pantoténsavat (50-165 U/l) tartalmazza.

Kiemelten magas kálium-tartalmának (216,5 mg/l) Jarvis 1958-ban kiadott
könyvében fontos szerepet tulajdonít. Véleménye szerint a kálium a
szervezet sav-(lúg)bázis egyensúly és az egészséges növekedés
fenntartásában vesz részt.

Napjainkban a kutatók érdeklődését felkeltette az almaecet-alkalmazás hatásának vizsgálata az állatartásban.
Kísérleti eredmények:  


Jarvis csirkék, pulykák ivóvizébe adagolt ecet hatására gyorsabb tollnövekedést, jobb súlygyarapodást, nagyobb vitalitást észlelt. Egy tehéncsordánál naponta 100 g ecetet adott 3 csepp lugol oldattal kiegészítve. Ennek
köszönhetően az állatorvosi kezelések számát a 8 hónap alatt egyre
csökkentette. Más csordában hasonló kezeléssel a brucellózis és a
bögölyök ellen védekezett, meglehetősen jó eredménnyel. A vetélések
ritkultak és a 45 tehénből álló csordában egy év alatt csupán 10 tehénen
talált bögöly álcákat. Megfigyelte továbbá, hogy a jódadagolás és a tej
baktériumszáma között fordított arányosság van. Egy Jersey
tenyészcsordában novemberben kezdte meg az almaecet adagolását,
áprilisra 5,1 %-os tejzsírtartalmat ért el. Szeptemberben már 5,61 %-ot
mértek, ugyanakkor a szénafogyasztás 10 kg alá csökkent.

Kiss és Bárdos (2001-ben) hasonló eredményt kapott almaecet-etetési kísérletében. Egy 30 tehenes magyartarka tejelő állományban kiválasztottak 14 egyedet, s ezekből 2 x
7-es csoportot alkottak. A kísérleti csoportnak fél-fél liter
almaecetet adtak fejéskor a 4-5 kg-os abrak adagra locsolva. A laktáció
leszálló ágában a tejmennyiség csökkent, a tejzsír tartalom
természetesen nőtt egy kicsit. Szembetűnően, 0,58 %-kal (3,78-ról
4,36-ra) emelkedett a kísérleti csoportban. A kontroll csoport
tejzsírtartalma mindössze 0,28 %-kal, 4,49-ről 4,77-re (nőtt) változott.

A tej szomatikus sejtszámát is vizsgálták, s az kedvezőbben alakult, mint a kontrollcsoportnál. A kísérlet 6 hete alatt a 401<
x103/ml szomatikus sejtszámú egyedek száma egyenlő lett mindkét
csoportban. A 101-400 kategóriában az almaecettel kezelt állatok
részaránya nem változott, a kontroll csoportban viszont nőtt. A legjobb
minőségű ( 0 - 100000 sejtszámú) tejet termelő tehenek aránya a kezelt
teheneknél csak kicsit csökkent, míg a kontroll teheneknél ez felére
esett vissza.


Szomatikus sejtszám-változás almaecet etetési kísérlet során:
  Sejtszám értékhatárok
(x10 ³ / ml) Almaecetes csoportkísérlet kezdetén - végén (%) Kontroll csoportkísérlet kezdetén - végén (%) 0 - 100 57 43 58 28 101 - 400 28 28 14 43 401 - fölött 15 29 21 29 Forrás: Kiss Zs. - Bárdos L. (2001.). Nemcsak itatva, etetve is hatékony, Kistermelők Lapja, Budapest, 110. sz. 13. oldal


A szerzőpáros megállapítása szerint az adagolt almaecet ecetsav
tartalma a tejzsír (alakulva jelent meg) képződésében vett részt. Az
illózsírsavak közé tartozó ecetsav a tőgyben zajló zsírszintézis során
könnyen felszívódó rövid és középhosszú zsírsavakká alakul. Kísérletük
bizonyítja, hogy az almaecet egyértelműen növeli a tejzsírtartalmat és
szerepet játszik a tőgy egészségének fenntartásában, ezáltal a
szomatikus sejtszám alacsony szinten tartásában.

Czirle és Bárdos (2001-ben) végzett 1000 pulykás kísérlete meggyőző eredményt mutat. Azonos tartási körülmények között nevelt
állományban minden nap mérték a takarmányfogyasztást, valamint hetente
az élőtömeg válozást. A két csoport közötti különbség mindössze az volt,
hogy az egyik 100 liter ivóvízhez 1 liter 5 %-os almaecetet kapott.
Azonos betelepítéskori testtömeggel (1,94 kg) a 21. hétre 15,3 illetve
13,76 kg-os vágási testtömeget értek el. Ezek szerint a súlygyarapodás
terén elért különbség: 11,2 %, a takarmány-értékesítés terén 7,5 % a
kezelt állatok javára. Az almaecettel itatott állatok
takarmány-értékesítése 2,82 kg, a kontrollé 3,05 kg/testtömeg kg. A
pulykákon végzett vér-zsír analízis az almaecet igen kedvező koleszterin és triglicerid csökkentő hatását bizonyította. Összességében tehát, az almaecet alkalmazása a pulykatartó számára a
javuló testtömeg-gyarapodáson, kedvezőbb takarmány-értékesítésen és a
jobb vitalitásból eredő kisebb elhullási veszteségen át jövedelmezőbbé
teszi a pulykahús termelést. Az almaecettel itatott állatok húsa pedig
koleszterinben szegényebb, ásványianyagokban, vitaminokban gazdagabb,
egészségesebb, keresettebb termék.

Egy másik, Réthy és Kiss (2002.) által japán fürjeken végzett kísérlet segít az almaecet pulykákon megismert kedvező hatásának
megértésében. Azt vizsgálták, hogyan fejti ki hatását az almaecet.
Vajon mindegy, hogy milyen szerves savat itatunk állatainkkal, bármelyik
segíti az emésztést s ezáltal jobb takarmány-értékesítést eredményez?

Az emésztés-élettani vizsgálat során a szénhidrátbontó amiláz enzim aktivitását vizsgálták. Ivarérett fürjekből három csoportot alakítottak: almaecettel kezelt (5
%-os almaecet 1:100 arányban), szintetikus ecetsavval itatott (szintén 5
%-os, 1:100 arányban), és kontroll (csapvíz). A kéthetes kísérlet végén
a madarak hasnyálmirigyeit kimetszették, s csoportonként elkülönítve
egyesítették, majd homogenizálták. A homogenizált szervekből hígításokat
készítettek, s keményítőt adtak mindegyik hígításhoz. 37 ^oC-on való 15 és 30 perces inkubáció után a keményítő kimutatására alkalmas
lugol-oldattal reagáltatták a hígítási sor elemeit. Ha a keményítő
elbontódott, nem volt mi megfestődjön, így az oldat színtelen maradt. A
lugol oldat kék színű reakciója az almaecettel itatott fürjek esetében
egy taggal később jelezte hígításban (i sorában) az enzim inaktivitást,
mint a másik két csoportban. Megállapítható tehát, hogy az almaecettel itatott állatokban enzimaktivitás (tevékenysége) fokozódik, s ez okozza a jobb takarmány-értékesülést. A szerzőpáros véleménye szerint nem pusztán a bevitt savmennyiség dönti
el, hogyan fejlődnek az állatok. A tápcsatorna savas pH-jának
biztosítása önmagában véve még nem elegendő ahhoz, hogy nagyobb
enzimaktivitást váltson ki. A kedvező élettani hatás eléréséhez az
almaecetre van szükség, annak szabad aminosav, mikroelem, valamint
vitamin összetevőivel együtt.

Bárdos - Kiss - Réthy - Czirle (2000.) ugyancsak fürjeken elvégzett
kísérlete alapján - összhangban a Jarvis (1958.) által leírtakkal - a
takarmányfogyasztás, súlygyarapodás, tollasodás, tojásrakás, húsminőség
kedvezőbben alakult almaecet etetése esetén. Vérvizsgálatot is végeztek, mely során az összkoleszterin-szintet és a triglicerid koncentrációt
nézték, s ezek rendre alacsonyabbak voltak a kontroll csoportban
mértekéhez képest. A vérminták összfehérje tartalma alapján az ecettel
kezelt állatok anyagcseréje élénkebb, ugyanis vérük több fehérjét
tartalmazott. A vérplazma vasredukciós képessége (FRAP) is magasabb
lett. Ezzel magyarázzák az ecettel itatott állatok jobb stressztűrő, ellenálló képességét. Az almából származó mikroelemek, vitaminok a vér antioxidáns képességét
emelik, ezáltal a szervezet jobban ellenáll a takarmány zsírjainak
károsodásakor keletkező peroxid és sav természetű anyagoknak. Az itatott
ecet húsminőségre gyakorolt hatásának elemzésére 4 ^oC-on és szobahőmérsékleten csepegési vizsgálatot végeztek. Vágás után az enzimek tevékenysége nem áll meg, még egy ideig
folytatódik. Hatásukra a hús érik, fehérje és glikogén bomlik le a
sejtekben, ezáltal a hús élvezeti értéke nő. Az enzimreakciók
lejátszódásához a sejtben levő vízre, mint reakció közegre szükség van.
Nyilvánvalón következik tehát, hogy a vizsgálat során kisebb csepegési
veszteséget mutató almaecettel itatott állatok húsa magasabb élvezeti értékű, porhanyósabb, jobban földolgozható.

A Juráskó Kft. (2000.) saját kísérletét háromszáz nyúlon végezte. Három csoportot alkotott, s mindegyikbe 50 anyát és 50 bakot
tett. Az első csoport 1 % almaecetet kapott itatva, a második választás
után hat napon át antibiotikumot kapott ivóvízébe, a harmadik csoport
pedig semmiféle kezelést nem kapott. A takarmányozási és tartási
körülmények ugyanazok voltak. A következő eredmények születtek: az 1 %
almaecetes vizet ivó nyulak testtömeg-gyarapodása 1,1-1,4 grammal volt
magasabb, mint a választás után hat napig antibiotikumot illetve semmit
sem kapó kontroll csoport állataié. A teszt 28. napján (70. életnapon)
végzett mérések szerint az almaecettel itatott nyulak 0,38 illetve 0,62
kg-mal kevesebb tápot használtak fel egy kilogramm élősúly
előállításához. Az antibiotikumos kezelés csupán az elhullások számát
tekintve előnyösebb, elenyésző, 2 %-kal. A kezelés nélküli csoportban ez
azonban 6 %-kal több volt a veszteség. Az almaecet tehát javítja a testtömeg-gyarapodást, fajlagos takarmány felhasználást, mérsékli az elhullást s költséghatékony kiváltója az antibiotikumos kezeléseknek, gyógyszermentes gazdaságos nyúlhústermelést tesz lehetővé.

Internetes források további alkalmazási lehetőségeit közlik az
almaecetnek. Állítják, hogy csakúgy, mint embernél, állatoknál is
használható a testsúly normalizálására, izületi problémák enyhítésére.
Öreg, izületi gyulladásban szenvedő lovaknak ecetes kezelés ajánlott, s az előnyös hatás néhány héten belül jelentkezik. Egy
lótartó leírja, hogy etetés mellett külsőleg is alkalmazta lovain az
almaecetet, s nem voltak problémái a bögölyökkel. Egy lovasmagazin
(Horse Interactive, 1997.) szintén közli, hogy sok lótartó számolt be
arról, hogy lovaikat almaecettel etetve azok kevésbé vonzóak a legyek
számára. Külsőleg, a pata nyírján alkalmazva csökkenti a patarothadást a
fali részen pedig a repedéseket szűnteti meg. Sikeresen alkalmazható
sebekre és zúzódásokra is. A takarmány-összetevők természetesen magas
K-taralmúak, így ajánlja az almaecet adagolását is a lovuk egészségéért
aggódó gazdáknak. McCluggage (2002.) madarak számára az almaecetet, mint
a Candida gomba elleni védekezés egyi természetes szerét javasolja.

Utoljára, de nem utolsóként megemlítendő még az almaecetes víz pH-jának változása. Szakirodalmi adatok alapján az itatóvíz optimális pH-ja
6,1-7,8 értékű. Ez azonban ideális kémhatás a Salmonella, Pseudomonas,
Streptococcus, E. coli, Clostridium baktériumok szaporodásához. Az
itatóvíz természetes, állás közbeni lúgosodása csak tovább kedvez a
baktériumoknak.

Kiss - Bárdos (2000.) kísérlete során az itatott víz pH-ja -
almaecet-tartalma révén - 5 alatti, de az állatok mégis szívesen
fogyasztják. A vízben oldott almaecet pH-ját sokáig megőrzi, természetes
körülmények között, az állatok itatójában mérve 24 óra alatt mindössze
0,3 a pH változás (4,55-ról 4,88-ra). A nyári melegben végzett
kísérletben fél nap elteltével vizsgálva az összcsíraszámot, megállapították, hogy ezerszer kevesebb baktériumot tartalmaz az almaecetes víz a közönséges csapvízhez képest, olyan baktérium telepeket (Coliform, Enterococcus és Salmonella), -
melyek a fiatal állatok felnevelési hasmenésének okozói - pedig
egyáltalán nem találtak.

Az eddig használt antibiotikumok helyettesítésére igen ígéretesnek
látszik - egyéb lehetőségek mellett - az almaecet alkalmazása. A
biológiai úton előállított almaecet messzemenően kielégíti a természetes
eredetű élelmiszerek iránt támasztott igényeket. Esszenciális aminosav,
ásványianyag és vitamin tartalma miatt több mint pusztán ecet.
Használatával a gyógyszer és vitaminköltség minimálisra csökkenthető,
olyan gazdasági mutatók, mint például: súlygyarapodás, tojástermelés,
tollasodás, vágási kitermelés mind előnyösen változnak. Rövidíti az
elkészülési időt, visszaszorítja a káros baktériumokat, ebből kifolyólag
nagymértékben csökkenti az elhullást.

Az almaecet hatásait tehát láttuk, de azoknak pontos mikéntjei még
megválaszolásra várnak. A lehetőség adott egy költséghatékony,
természetes antibiotikum-helyettesítő használatára: élni kell vele!

A kisérleti eredményeket összefoglalta:
Szendrei Zoltán egyetemi hallgató
Debreceni Egyetem, Mezőgazdasági Kar
2002. november