Tenyésztőkereső

MAREK-FÉLE BETEGSÉG

..... Ajánlom mindenkinek, mielőtt idegen baromfit visz be a sajátjai közé, mielőtt idegenektől vásárol, nézze meg honnan valók, ha erre van lehetősége. Mert piszkosul pórul járhat. Ezért idegenkedem pl. Monortól. Különösen igaz ez a Brahma tartókra. Ha végig olvastátok, megértitek miért mondom. Magam részéről körbe utaztam a fél Európát, mikor a Baranyait alkottam. S így van ma is, mikor az 5. vérvonal alapjait "szedem össze" az országból .....

forrás: Dr. Radnai István állatorvos

A közelmúltban azzal a panasszal keresett meg, hogy díszbaromfiakkal foglalkozik, és több állata is gubbasztott, lesoványodott, majd elpusztult.
Amikor a hullákat felbontotta, a belső szervei – mint írta – tele voltak kisebb-nagyobb „daganatokkal”. Különösen sok daganatos gócot talált a májukban.

Mivel számos olyan baromfibetegség van, mely hasonló kórképben nyilvánul meg (leukózis, Marek-féle betegség, baromfigümőkór, baromfitífusz, paratífusz stb.), azt javasoltuk, hogy küldjön hullákat vagy éppenséggel beteg állatot a legközelebbi Állategészségügyi intézetbe laboratóriumi vizsgálatra a pontos diagnózis megállapítása céljából.
Olvasónk megfogadta a tanácsunkat, és két állatot elküldött a debreceni Állategészségügyi Intézetbe, ahol mindkettőben Marek-féle betegséget állapítottak meg.

A Marek-féle betegség világszerte előforduló bántalom, mely nagyon sok veszteséget okoz a vírussal fertőződött és nem védett baromfiállományokban. A bajt fokozza, hogy a betegség nem gyógyítható. A súlyos gazdasági kár csak a betegség elleni védekezéssel hárítható el.
A bántalom ismertetésével ehhez kívánunk megfelelő ismereteket, tájékoztatást nyújtani.

A MAREK-FÉLE BETEGSÉG

A bántalmat Angliából importált kakasokon Marek József magyar állatorvos professzor 1907-ben a világon elsőként állapította meg – ezért nevezték el róla – ezt a világszerte széles körben előforduló, nagyon sok gondot és veszteséget okozó betegséget.

A Marek által leírt idegrendszeri tünetekben megnyilvánuló, idült kórformát eleinte Marek-féle tyúkbénulásnak nevezték, majd az ötvenes évek végén megjelent heveny daganatképződéssel járó, olykor még súlyosabb, tömeges veszteségekkel járó kórformát VISCERÁLIS LYMPHOMATOSIS-ként a Marek-betegség heveny formája névvel illették.
Miután azonban kiderült, hogy a heveny és idült formát azonos herpeszvírus okozza, általánossá vált a Marek-betegség elnevezés.
A betegség világszerte előfordul, gyakorlatilag nincs olyan ország, illetve hagyományos viszonyok között tartott nagyobb csirkeállomány, melyben a fertőzöttség ne lenne kimutatható.

A betegség idegrendszeri formája szórványos, tömegesen a betegség heveny, daganatos formája fordul elő. Nálunk a betegség idegrendszeri formája már a század eleje óta ismert volt, a heveny alakot először 1965-ben észlelték (VARGA).

A KÓROKOZÓ

A betegséget egy, a házityúk környezetében rendkívül elterjedt, nagyon ellenálló HERPESZVÍRUS idézi elő. Csak az utóbbi időben derült ki, hogy szabad, fertőzőképes virionok (= a komplett fertőzőképes vírus neve a sejten kívüli állapotában) csak a tolltüszők hámsejtjeiben képződnek.
Gyakorlatilag háromféle virulenciájú vírusféleség fordul elő.

1. Nagyon virulens, mely nagyfokú daganatkeltő képességgel rendelkezik és a betegség heveny, túlnyomóan daganatos formáját idézi elő. Ez a változat az intenzív baromfitenyésztéssel együtt jelent meg.

2. A gyengébb, mérsékelt virulenciájú vírus daganatot előidéző hatása mérsékelt, főleg a bántalom klasszikus, túlnyomóan idegrendszeri formáját váltja ki.

3. Az avirulens (= nem vagy csökkent megbetegítő képességű) herpeszvírus klinikai tünetekben megnyilvánuló betegséget nem okoz, de megbetegedés nélkül tartós, tünetmentes fertőzést tart fenn.
A vírusnak nagy az ellenálló-képessége. A tolltüszők hámsejtjeiben, a porhoz keveredve a vírus legalább egy évig, az alomban négy hónapig fertőzőképes marad.

A Marek-betegség előfordulásával természetes körülmények között csak házityúkállományokban kell számolni, de kimutatták más madárfajokból is. A vírus újabban felbukkant nagyon virulens változatát, pulykákban is potenciálisan daganatot okozónak tartják.

MIVEL FERTŐTLENÍTHETÜNK?

Fertőtlenítésre a klórtartalmú szerek és a formalin vagy többek között a Multicide 1:400-as higításban jó eredménnyel alkalmazható.

A FERTŐZŐDÉS – KÓRFEJLŐDÉS

A vírus többnyire aerogén úton (= belégzéssel) kerül a szervezetbe, és a fertőzést követően 3-5 nap múlva tartós, sejthez kötött virémia (=a vírusok megjelenése a keringő vérben) alakul ki. Megjegyzem, hogy a vírustartalmú anyag szájon át is bejuthat a szervezetbe. Különösen gyorsan terjed a sűrű benépesítésű, rosszul szellőztetett istállókban.
A vírus feltehetően a makrofágok (= falósejtek) közvetítésével jut el a légutakból és a tüdőből a limfoidsejtekbe és szövetekbe, lépbe, Fabricius-tömlőbe, magzatmirigybe stb., ahol tömegesen elszaporodik. Ezután a különféle szervekben, szövetekben többnyire apró daganatok alakulnak ki.

A perifériás idegekben ugyancsak gyulladás lép fel, mely idegrendszeri tünetek kialakulásához vezet.

A fertőzés iránt a csirkék az életük 1-2 hetében a legfogékonyabbak, a 8 hetes kor utáni fertőződés viszont bár megered bennük és a csirkék a vírust tartósan ürítik – már klinikai tünetek megjelenésére nem kell számítani.

HOGYAN HURCOLHATÓ BE A BETEGSÉG?

1. A fertőzés bekövetkezhet fertőzött állatokkal való közvetlen érintkezéssel, főleg belégzés útján vagy akár szájon át is. Tehát fertőzött vagy beteg állatok beállításával.

2. Súlyos veszélyt jelentenek a vírussal fertőzött ragályfogó tárgyak (göngyölegek, tojásszállító dobozok, ketrecek, járművek, takarmányos zsákok stb.).

3. Olyan esetet is leírtak, amikor az ember közvetítette e fertőzést (pl. lábbelijével stb.).

4. A tojások héjára tapadt vírustól vagy a ragályfogó tárgyaktól gyakran fertőződnek a keltető állományok is, melyeknek ily módon jelentős szerepük lehet a fertőzés közvetítésében, terjesztésében, főleg akkor, ha a körülmények higiéniai szempontból kifogásolhatók.
A vírus terjedésével számolni kell, ha a tojások héját a keltetőbe való szállítás előtt nem fertőtlenítették, vagy a keltetőben más úton fertőződhettek.

5. Rövidebb távolságon, így a szomszédos istállók között a levegő fertőzést közvetítő szerepe a legfontosabb. Ilyen módon fertőződhetnek például a fiatal csibék olyan gazdaságokban, ahol a felnőtt állományokkal közösen tartják őket.

6. Súlyos fertőzési veszélyt jelentenek a vírushordozó, tehát klinikailag nem beteg, de a vírust tartósan ürítő állatok, melyekben a vírus akár életük végéig is megmarad és fertőzik a környezetüket.
Mivel a vírus – ahogyan azt az előbbiekben olvashattuk – a külvilágban tartósan fennmarad és a fertőzött állatok is tartósan ürítik, azokat az udvarokat, telepeket, ahol korábban fertőzött tyúk (brojler) állományokat tartottak vagy tartanak, Marek-betegség vírusával fertőzöttnek kell minősíteni.

Ha az ilyen környezetbe napos csibéket telepítünk – a higiéniai viszonyoktól függően –, valószínűsíthető a több vagy kevesebb vírussal való fertőződésük.

MENNYI A LAPPANGÁSI IDŐ?

A lappangási idő hosszának főként a betegség szavatossági megítélése során van nagyon fontos jelentősége! A fertőződés és a klinikai tünetek megjelenése közötti, úgynevezett lappangási idő igen hosszú, és ugyancsak nagyon tág határok között ingadozik.

A betegség heveny, túlnyomóan daganatos formája esetén a lappangási idő 4-6, de ma már az esetek többségében 7-16 hét, sőt ennél hosszabb is lehet.

A betegség klasszikus, túlnyomóan idegrendszeri formája leggyakrabban 6-12 hónapos kor között jelentkezik. Minél fiatalabb korban fertőződik az állat, annál súlyosabbak a következményei.

MI BEFOLYÁSOLJA A LAPPANGÁSI IDŐ HOSSZÁT?

1. A fertőzés ideje (korai vagy későbbi fertőződés).

2. A maternális (= anyai eredetű) ellenanyagok szintje. A szik eredetű ellenanyagok 3-4 hetes korig kimutathatók. Ezek valamelyest csökkentik, de nem akadályozzák meg a korai fertőződést.

3. A vírus virulenciája (a kórokozó aktivitása, támadókészsége).

4. Az érintett állatok genetikai ellenálló-képessége.

5. A vírus mennyisége.

6. Az ivarállapot (a tojók fogékonyabbak).

7. A környezeti tényezők (zsúfolt tartás, egyéb betegségek, mint pl. csirkeanémia, fertőző burzitisz stb.)

MILYEN TÜNETEK MUTATKOZNAK?

Azt előre kell bocsátani, hogy a klinikai tünetekben is megnyilvánuló betegség csak akkor lép fel, ha a csibék fertőződése 8 hetes koruk előtt történt! Természetesen később is fertőződhetnek, de akkor más láthatóan nem betegszenek meg, noha mint vírushordozók fertőzhetik társaikat és a környezetet.

Arról már szó esett, hogy a betegségnek két megjelenési formáját ismerjük, nevezetesen az idegrendszeri és a daganatos képben manifesztálódó bántalmat.

1. A BETEGSÉG IDÜLT IDEGRENDSZERI ALAKJA többnyire szórványos megbetegedésekben jelentkezik. Egy-egy állományban akár hónapokig is előfordulhatnak újabb és újabb megbetegedések, melyek többnyire csak az egy éves kor betöltése után szűnnek meg. Megjegyzem, hogy a kakasok ritkábban betegszenek meg, mint a tojók.

Kezdetben az állatok nehezen mozognak, a mozgások összerendezetlenségének a zavara is észlelhető. Később a fejüket nem tudják megtartani, nyakuk petyhüdten előrenyúlik. Ilyenkor az állatok nem esznek és nem isznak.

A betegek egy részében a nyak bénulásához a szárnyak, sőt a lábak petyhüdt bénulása is társul. Ezek az állatok előrenyúlt nyakkal, lelógó szárnyakkal a hasukon fekszenek. Sokszor az ilyen csirkéket társaik „letapossák” vagy kiszáradás, eléhezés következtében pusztulnak el.

Olykor agyi tünetek, kényszermozgások és görcsök is kiegészíthetik a kórképet. Nem egyszer a fej egyik oldalra hajlik, esetleg begylógás is kialakul.

Főleg idősebb állatokban a szem elváltozásai is megfigyelhetők. A szaruhártya, a szivárványhártya, a kötőhártya elváltozásai miatt látási, következésképpen táplálkozási zavarok keletkezhetnek.
A bántalomnak ez a formája szórványos megbetegedések és elhúzódó járvány formájában mutatkozik, mely az állatok egyéves koráig tart.

2. A DAGANATOS KÓRFORMA.

A heveny vagy daganatos kórforma 1965 óta hazánkban is széles körben elterjedt. Kedvezőtlen esetekben a betegség már 4-5 hetes korban jelentkezhet, és olykor tömeges, akár 40-50%-os elhullással is járhat. Ilyen esetekben a bántalom néhány hét alatt lezajlik, később pedig szórványossá válik.

Tudni kell, hogy a régebben tömeges elhullást előidéző járványok ma már nemigen fordulnak elő, ugyanis a legtöbb állománynak van bizonyos fokú védettsége a széleskörű vakcinázások folytán.

A heveny daganatos forma többnyire szórványosan mutatkozik, olykor hónapokon át újabb és újabb megbetegedések formájában a növendékek között vagy a tojószezon kezdetén lévő állományokban.

A heveny daganatos forma klinikai tünetei jellegtelenek, az étvágytalan, bágyadt, fiatal állatok néhány nap, az idősebbek fokozatos lesoványodás és vérfogyottság után néhány hét alatt elpusztulnak.

A nagyon virulens törzsek okozta fertőzések során az immunszuppresszió (= az immunreakció elnyomása) is kifejezettebb, súlyosabbak a klinikai tünetek és nagyobb arányú az elhullás.

Brojlerekben, főleg 7 hetes kortól gyakran a bőrben szétszórtan vagy összefolyva tömötten puha csomók, daganatok keletkeznek.

A BONCOLÁSI KÉP

Az idült idegrendszeri forma esetén szabad szemmel általában nem láthatók elváltozások.
A heveny daganatos forma esetén a petefészek, a here, a lép, a máj és a vese megnagyobbodott, és bennük szalonnás fényű daganatos csomók képződnek. Ezek vagy borsó-diónyi nagyságúak és különálló képletek, vagy összefolynak. Hasonló elváltozások bármely szervben előfordulhatnak.
A tolltüszők megduzzadnak, dudorzatos csomókká alakulnak, és az utóbbiak összefolyva vaskos, szalonnás fényű lemezekkel vonják be a bőrt.

VÉDEKEZÉS

Ismételten hangsúlyozom, hogy a betegség nem gyógyítható, tehát a védekezésre kell a hangsúlyt helyezni. Tehát a betegség megelőzésére!

1. A legfontosabb a fiatalkorú fertőzés megakadályozása és a naposcsibék vakcinázása. Bármelyik vakcinát a kelés napján már a keltetőben kell alkalmazni, hogy a vakcina által kialakított védettség előbb alakuljon ki, mint ahogy a természetes fertőződés bekövetkezik.

Többféle vakcina van forgalomban, melyek állatorvosi vényre kaphatók. Csupán példaként megemlítjük a NOBIVAC MAREK THV vakcinát, mely 1000 és 2000 adagos kiszerelésben kapható. Napos korban kell alkalmazni, és feloldás után 6 órán belül fel kell használni. Ismételt vakcinázásra nincs szükség.

Az immunitás a vakcinázás után 7-8. naptól kezdődően alakul ki, de csak a klinikai tünetek tömeges megjelenését tudja megakadályozni, de a virulens vírus megtelepedését nem tudja meggátolni.

Mivel tehát a vakcinák csak a klinikai tünetek ellen adnak védettséget, a higiéniai szabályok betartására vakcinázás esetén is szükség van.

2. Nagyon fontos a tojások héjának alapos fertőtlenítése a gyűjtőhelyen.

3. Ügyelni kell arra, hogy a ragályfogó tárgyakkal ne hurcoljuk be a betegséget.

4. Ugyancsak elvégzendő a fogadóistállók alapos tisztogatása és fertőtlenítése.

5. Nagyon fontos, hogy a csibéket ne tartsuk együtt az idősebbekkel, hisz az idősek, ha nem is látszanak betegnek, fertőzöttek lehetnek, és mint vírushordozók fertőzhetik, főként a 8 hetesnél fiatalabb állatokat.

A Marek-betegség nagyon veszélyes, komoly gazdasági veszteséget okozó bántalom, fokozott gondot kell fordítani a betegség megelőzésére.

Szerző: Hegedüs Tibor

Forrás:

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2009. márciusában.)