Almaecet hatásai az állatokra - 2 Január 2016 - Blog - Tenyésztőkereső
Csütörtök, 2017-01-19, 10:14 PMFőoldal | Regisztráció | Belépés

Belépés

A fejezet kategóriái

Madarak [33]

Keresés az oldalon

Keresés a wikin

Tenyésztők

Friss katalógustag

Népszerű blog

Népszerű könyv

Népszerű fórum

Naptár

«  Január 2016  »
HKSzeCsPSzoV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Könyv rendelés

Itt ki tudod választani a több ezer könyv közzül ami a legjobban érdekel.

Felhasználók képei

Videók az oldalról

Körkérdésünk

Hogy jutottál el az oldalra?
Összes válasz: 42
Szoktál e fórumokon tájékozódni madaraiddal kapcsolatban?
Összes válasz: 23
Meik oldalfunkció nyerte el a tetszésedet?
Összes válasz: 21

Mini-chat

 
200

Statisztika

Blog
Főoldal » 2016 » Január » 2 » Almaecet hatásai az állatokra
8:43 AM
Almaecet hatásai az állatokra
Amit az almaecetről tudni kell
 
 
Mint azt D.C. Jarvis amerikai orvos "Az almaecet és a méz" c. könyvében írja: a természet a legrégibb gyógyszertár. Az ember, akárcsak az állat, a betegségek megelőzésére, egészsége és ellenállóképessége megőrzésére a növényeket és a füveket használta.
Sohasem késő újra megfigyelni és megtanulni, hogyan követi ösztönösen az állat a természet törvényeit. Szervezetük felépítésében, erejük megtartásában egyes ásványi elemeknek alapvető fontosságuk van. A népi gyógyászat, - és ma már egyre több állatorvos is - azért ajánlja az almaecet fogyasztását, mert az az igen fontos kálium mellett foszfort, klórt, nátriumot, magnéziumot, meszet, ként, vasat, fluort, sziliciumot, cinket és számos nyomelemet is tartalmaz. De B-vitaminok és a szervezet felépítéséhez nélkülözhetetlen aminosavak is megtalálhatóak benne. Más ecetfélék - a borecet kivételével - nem rendelkeznek ezzel a sajátossággal. Az almalé, almabor, vagy ez utóbbiból készült almaecet egyaránt tartalmazza a felsorolt ásványi elemeket. Az alma tulajdonságai az erjesztési folyamat alatt változatlanul mennek át az ecetbe. Az almaecet kedvező élettani hatását ma már tudományos körökben is tanulmányozzák. Ami bizonyosra vehető: az almaecet fogyasztása - alkotóelemei révén - segíti a betegségek megelőzését.

Dr. Pénzes János, szadai állatorvos, aki már több, mint egy évtizede ajánlja az állattartóknak, hogy az állatok ivóvízébe tegyenek almaecetet, összefoglalta kedvező tapasztalatait az almaecet alkalmazásáról.

Dr. Bárdos László, egyetemi tanár, a gödöllői Szent István Egyetem Állatélettani és Állat-egészségtani Tanszék vezetője kutatócsoportjával 2000-2002. között kísérleteket folytatott almaecet alkalmazásával nevelt állományokban. E kísérletek eredményei is igazolják az állatorvos sokéves gyakorlati tapasztalatát az almaecet jótékony hatásáról az állattartásban.


 
Az almaecet használatának tapasztalt előnyei
BAROMFI ÁLLOMÁNYOKBAN
 
  • Szinte alig van gyógyszer és vitamin költség
  • Jobb az állat étvágya, nő a napi súlygyarapodás
  • Javítja a tojástermelést
  • Libák, kacsák tömésekor rövidül a tömési idő
  • A libák tollfejlődése gyorsabb és tömöttebb a magas Zn tartalom miatt
  • Savas hatást alakít ki a bélflórákban, gátolja a baktériumok szaporodását
  • Kokcidiózis nem fordul elő
  • Antioxidáns hatása van, ami korrigálja az esetleges takarmányozási hibákat
  • Nyomelem és magas B-vitamin tartalma roboráló hatású
  • Esszenciális aminosavakat tartalmaz, így tökéletesíti a fehérje beépülést
  • Száraz a széklet, kevesebb ammónia szabadul fel, ezáltal jobb az állat közérzete
  • Az itatórendszert karbantartja, nem engedi eldugulni.
  • A vágási eredmények 10-15 %-kal jobbak, és az állatok húsának víztartalma kevesebb
     
Adagolás: 100 liter vízbe 1 liter almaecet

Az almaecet használatának tapasztalt előnyei
NYÚL ÁLLOMÁNYOKBAN

 
  • Szinte alig van gyógyszer és vitamin költség
  • Antioxidáns hatása van, ami korrigálja az esetleges takarmányozási hibákat
  • Nyomelem és magas B-vitamin tartalma roboráló hatású
  • Javítja a testtömeg-gyarapodást
  • Javítja a fajlagos takarmány-felhasználást
  • Tartalmazza az esszenciális aminosavakat, így tökéletesíti a fehérje beépülést
  • Savas hatást alakít ki a bélflórákban, gátolja a baktériumok szaporodását
  • Csökkenti az emésztőszervi rendellenességeket, mérsékeli az elhullást
  • Száraz a széklet, kevesebb ammónia szabadul fel, ezáltal jobb az állat közérzete
  • Tisztán tartja az itatórendszert.
Nyulak makroelem igénye és az almaecet makroelem tartalma
 
Elem
Életfenntartó szükséglet
mg/ttkg
Vemhességhez szükséges mg/ttkg
Ajánlott napi adag
mg/tkg
Takarmány m.tartalma
Mg/ttkg
5%
Almaecet
Mg/l
Ca
20
73
170
136
34,65
p
15
53
170
60
15,09
Mg
4,5
3,6
20
25
8,64
Na
20
22,5
47
23
29,10
K
20
28,6
61
25
216,15

A növendék nyúl testsúly-kilogrammonként kb. 70 g szárazanyagot vesz fel naponként.
Napi vízigénye a szárazanyag mennyiség kétszerese.

Az almaecet makroelem tartalma és a takarmány makroelem tartalma együttesen fedezi a nyúl makroelem igényét.


 
Adagolás: 100 liter vízbe 1 liter almaecet

Az almaecet használatának tapasztalt előnyei
SERTÉS ÁLLOMÁNYOKBAN

 
  • Szinte alig van gyógyszer és vitamin költség
  • Antioxidáns hatása van, ami korrigálja az esetleges takarmányozási hibákat
  • Az almaecet kiegészítés jelentősen javítja a súlygyarapodást és a takarmány hasznosulását, különösen az átlagos vagy annál rosszabb körülmények között tartott állatoknál
  • Savas hatást alakít ki a bélflórákban, gátolja a baktériumok szaporodását
  • Gátolja az E.coli kóros elszaporodását, amivel a választás körül kialakuló két legsúlyosabb kórforma megelőzhető
  • Optimalizálja az emésztőfolyamatokat
  • Nyomelem és magas B-vitamin tartalma roboráló hatású
  • Tartalmazza az esszenciális aminosavakat, így tökéletesíti a fehérje beépülést
  • Elősegíti a fehérje és a kalcium értékelését.
  • A kalcium felszívódása elsősorban a vékonybélben uralkodó pH függvénye, ezért az almaecet itatásakor a pH savi irányba eltolódása kedvezően hat a kalcium felszívódására, ily módon az almaecettel történő savanyítás sóforgalmi szempontból is javasolható
  • Az almaecet megfelelő aciditást biztosít a kocatej tartalmának alvasztására, ami az emésztés egyik alapvető feltétele
  • Javasolt 8-10 napos korban a malacok ivóvízébe 1 %-os oldatba bekeverni, mert a négy hetesnél fiatalabb malacokban a gyomorsósav termelés fogyatékos
  • Gyenge kocák malacainál igen jónak bizonyult az almaecetes tehéntej itatása, mert finom pelyhekben csapja ki a kazeint, ennek következtében az tovább marad a gyomorban
  • Száraz a széklet, kevesebb ammónia szabadul fel, ezáltal jobb az állat közérzetet
  • Javítja a vágóértéket, jelentősen csökkenti a hús víztartalmát.
     
Adagolás: 100 liter vízbe 1 liter almaecet


Az almaecet használatának tapasztalt előnyei
KÉRŐDZŐ ÁLLOMÁNYOKBAN

 
  • Szinte alig van gyógyszer és vitamin költség
  • Jobb az állat étvágya, nő a napi súlygyarapodás
  • Nyomelem és magas B-vitamin tartalma roboráló hatású
  • Tartalmazza az esszenciális aminosavakat, így tökéletesíti a fehérje beépülést
  • Antioxidáns hatása van, ami korrigálja az esetleges takarmányozási hibákat
  • A legelőn tartott állatok nyári itatásakor használatával megelőzhető az ivóvízben a káros mikroorganizmusok elszaporodása
  • Savas hatást alakít ki a bélflórákban, gátolja a baktériumok szaporodását
  • Elősegíti a hasznos bélflóra kialakulását, korlátozza a rothasztó és más mikroorganizmusok tevékenységét
  • Száraz a széklet, kevesebb ammónia szabadul fel, ezáltal jobb az állat közérzete
  • Részt vesz az állatok energiaháztartásában, mert egy része emésztéskor elbomlik a bendőben, másik része felszívódik, és energiaforrásul szolgál
  • Javítja a tejtermelést
  • Tőgyegészségügyi szempontból igen előnyös a használata, mert csökkenti a szomatikus sejtszámot
  • Juhoknál a magas Zn tartalma javítja a gyapjútermelést mennyiségi és minőségi szempontból
     
Adagolás: 100 liter vízbe 1 liter almaecet
 
AZ ALMAECET JÓTÉKONY HATÁSÁNAK TUDOMÁNYOS VIZSGÁLATA


Az Európai Uniós követelmények, a hozamfokozóként használt antibiotikumok tiltása az állatok takarmányozásában, az emberek igénye a természetes eredetű szerekre, félelmük az antibiotikum-rezisztens baktériumok miatt kialakuló betegségektől, mind-mind alternatívák keresésére ösztönzi az állattartókat. A mai gyógyszerek nem egy esetben a jól kidolgozott népi gyógymódok és a tudomány ötvözetének eredményei. Nagyon sok tablettaként árult készítmény valójában tisztított és standardizált gyógynövény-kivonat.

Az antibiotikumok kiváltására létrejött sok új irányzat közül az egyik a szerves savak használata. A szerves savak előnye, hogy könnyen felszívódnak a baktériumok sejtfalán s roncsolják azok DNS-ét, lehetetlenné téve ezáltal szaporodásukat. A béltraktus pH-jának csökkentésével gátolják a káros baktériumok fejlődését. Gátolják továbbá a patogén baktériumok szaporodását az elfogyasztott takarmányban. Számos szervessav-készítmény közül kiemelkedik az almaecet, egy ősidők óta meglevő, de feledésbe merült szer, melyet már az ókori rómaiak is használták frissítő italként, tartósítószerként és ételízesítőként. Az ecetgyártás elválaszthatatlanul összefügg a borkészítéssel, ugyanis szabad levegőn, szobahőmérsékleten a borok megecetesednek.

A folyamatért baktériumok felelősek, melyek saját szervezetük fenntartásához, szaporodásukhoz szükséges energiát etilalkohol ecetsavvá történő oxidálásával állítják elő. A kizárólag biológiai erjesztéssel készülő almaecet különböző szerveskötésű elmeket tartalmaz, savasságával a bélben olyan pH-t teremt, mely a patogén baktériumok életfeltételeit rontja.

Az almaecetben a makro- és mikroelemek közül - szám szerint tizennyolc - jelentős mennyiségben fordul elő a kálcium (34,05 mg/l), magnézium (8,64 mg/l), vas (5,46 mg/l, foszfor (5,09 mg/l), és a szilícium (2,376xx/x). Tartalmaz továbbá nyolc esszenciális aminosavat: fenilalanint, izoleucint, leucint, lizint, metionont, treonint, triptofánt, valint. Vitaminok közül a riboflavint (10-65 U/l), nikotinsavat (100-260 U/l) és pantoténsavat (50-165 U/l) tartalmazza.

Kiemelten magas kálium-tartalmának (216,5 mg/l) Jarvis 1958-ban kiadott könyvében fontos szerepet tulajdonít. Véleménye szerint a kálium a szervezet sav-(lúg)bázis egyensúly és az egészséges növekedés fenntartásában vesz részt.

Napjainkban a kutatók érdeklődését felkeltette az almaecet-alkalmazás hatásának vizsgálata az állatartásban.

Kísérleti eredmények:
 

Jarvis csirkék, pulykák ivóvizébe adagolt ecet hatására gyorsabb tollnövekedést, jobb súlygyarapodást, nagyobb vitalitást észlelt. Egy tehéncsordánál naponta 100 g ecetet adott 3 csepp lugol oldattal kiegészítve. Ennek köszönhetően az állatorvosi kezelések számát a 8 hónap alatt egyre csökkentette. Más csordában hasonló kezeléssel a brucellózis és a bögölyök ellen védekezett, meglehetősen jó eredménnyel. A vetélések ritkultak és a 45 tehénből álló csordában egy év alatt csupán 10 tehénen talált bögöly álcákat. Megfigyelte továbbá, hogy a jódadagolás és a tej baktériumszáma között fordított arányosság van. Egy Jersey tenyészcsordában novemberben kezdte meg az almaecet adagolását, áprilisra 5,1 %-os tejzsírtartalmat ért el. Szeptemberben már 5,61 %-ot mértek, ugyanakkor a szénafogyasztás 10 kg alá csökkent.

Kiss és Bárdos (2001-ben) hasonló eredményt kapott almaecet-etetési kísérletében. Egy 30 tehenes magyartarka tejelő állományban kiválasztottak 14 egyedet, s ezekből 2 x 7-es csoportot alkottak. A kísérleti csoportnak fél-fél liter almaecetet adtak fejéskor a 4-5 kg-os abrak adagra locsolva. A laktáció leszálló ágában a tejmennyiség csökkent, a tejzsír tartalom természetesen nőtt egy kicsit. Szembetűnően, 0,58 %-kal (3,78-ról 4,36-ra) emelkedett a kísérleti csoportban. A kontroll csoport tejzsírtartalma mindössze 0,28 %-kal, 4,49-ről 4,77-re (nőtt) változott.

A tej szomatikus sejtszámát is vizsgálták, s az kedvezőbben alakult, mint a kontrollcsoportnál. A kísérlet 6 hete alatt a 401< x103/ml szomatikus sejtszámú egyedek száma egyenlő lett mindkét csoportban. A 101-400 kategóriában az almaecettel kezelt állatok részaránya nem változott, a kontroll csoportban viszont nőtt. A legjobb minőségű ( 0 - 100000 sejtszámú) tejet termelő tehenek aránya a kezelt teheneknél csak kicsit csökkent, míg a kontroll teheneknél ez felére esett vissza.


Szomatikus sejtszám-változás almaecet etetési kísérlet során:

 
Sejtszám értékhatárok
(x10 3 / ml)
Almaecetes csoportkísérlet kezdetén - végén (%) Kontroll csoportkísérlet kezdetén - végén (%)
0 - 100 57 43 58 28
101 - 400 28 28 14 43
401 - fölött 15 29 21 29
Forrás: Kiss Zs. - Bárdos L. (2001.). Nemcsak itatva, etetve is hatékony, Kistermelők Lapja, Budapest, 110. sz. 13. oldal


A szerzőpáros megállapítása szerint az adagolt almaecet ecetsav tartalma a tejzsír (alakulva jelent meg) képződésében vett részt. Az illózsírsavak közé tartozó ecetsav a tőgyben zajló zsírszintézis során könnyen felszívódó rövid és középhosszú zsírsavakká alakul. Kísérletük bizonyítja, hogy az almaecet egyértelműen növeli a tejzsírtartalmat és szerepet játszik a tőgy egészségének fenntartásában, ezáltal a szomatikus sejtszám alacsony szinten tartásában.

Czirle és Bárdos (2001-ben) végzett 1000 pulykás kísérlete meggyőző eredményt mutat. Azonos tartási körülmények között nevelt állományban minden nap mérték a takarmányfogyasztást, valamint hetente az élőtömeg válozást. A két csoport közötti különbség mindössze az volt, hogy az egyik 100 liter ivóvízhez 1 liter 5 %-os almaecetet kapott. Azonos betelepítéskori testtömeggel (1,94 kg) a 21. hétre 15,3 illetve 13,76 kg-os vágási testtömeget értek el. Ezek szerint a súlygyarapodás terén elért különbség: 11,2 %, a takarmány-értékesítés terén 7,5 % a kezelt állatok javára. Az almaecettel itatott állatok takarmány-értékesítése 2,82 kg, a kontrollé 3,05 kg/testtömeg kg. A pulykákon végzett vér-zsír analízis az almaecet igen kedvező koleszterin és triglicerid csökkentő hatását bizonyította. Összességében tehát, az almaecet alkalmazása a pulykatartó számára a javuló testtömeg-gyarapodáson, kedvezőbb takarmány-értékesítésen és a jobb vitalitásból eredő kisebb elhullási veszteségen át jövedelmezőbbé teszi a pulykahús termelést. Az almaecettel itatott állatok húsa pedig koleszterinben szegényebb, ásványianyagokban, vitaminokban gazdagabb, egészségesebb, keresettebb termék.

Egy másik, Réthy és Kiss (2002.) által japán fürjeken végzett kísérlet segít az almaecet pulykákon megismert kedvező hatásának megértésében. Azt vizsgálták, hogyan fejti ki hatását az almaecet. Vajon mindegy, hogy milyen szerves savat itatunk állatainkkal, bármelyik segíti az emésztést s ezáltal jobb takarmány-értékesítést eredményez?

Az emésztés-élettani vizsgálat során a szénhidrátbontó amiláz enzim aktivitását vizsgálták. Ivarérett fürjekből három csoportot alakítottak: almaecettel kezelt (5 %-os almaecet 1:100 arányban), szintetikus ecetsavval itatott (szintén 5 %-os, 1:100 arányban), és kontroll (csapvíz). A kéthetes kísérlet végén a madarak hasnyálmirigyeit kimetszették, s csoportonként elkülönítve egyesítették, majd homogenizálták. A homogenizált szervekből hígításokat készítettek, s keményítőt adtak mindegyik hígításhoz. 37 oC-on való 15 és 30 perces inkubáció után a keményítő kimutatására alkalmas lugol-oldattal reagáltatták a hígítási sor elemeit. Ha a keményítő elbontódott, nem volt mi megfestődjön, így az oldat színtelen maradt. A lugol oldat kék színű reakciója az almaecettel itatott fürjek esetében egy taggal később jelezte hígításban (i sorában) az enzim inaktivitást, mint a másik két csoportban. Megállapítható tehát, hogy az almaecettel itatott állatokban enzimaktivitás (tevékenysége) fokozódik, s ez okozza a jobb takarmány-értékesülést. A szerzőpáros véleménye szerint nem pusztán a bevitt savmennyiség dönti el, hogyan fejlődnek az állatok. A tápcsatorna savas pH-jának biztosítása önmagában véve még nem elegendő ahhoz, hogy nagyobb enzimaktivitást váltson ki. A kedvező élettani hatás eléréséhez az almaecetre van szükség, annak szabad aminosav, mikroelem, valamint vitamin összetevőivel együtt.

Bárdos - Kiss - Réthy - Czirle (2000.) ugyancsak fürjeken elvégzett kísérlete alapján - összhangban a Jarvis (1958.) által leírtakkal - a takarmányfogyasztás, súlygyarapodás, tollasodás, tojásrakás, húsminőség kedvezőbben alakult almaecet etetése esetén. Vérvizsgálatot is végeztek, mely során az összkoleszterin-szintet és a triglicerid koncentrációt nézték, s ezek rendre alacsonyabbak voltak a kontroll csoportban mértekéhez képest. A vérminták összfehérje tartalma alapján az ecettel kezelt állatok anyagcseréje élénkebb, ugyanis vérük több fehérjét tartalmazott. A vérplazma vasredukciós képessége (FRAP) is magasabb lett. Ezzel magyarázzák az ecettel itatott állatok jobb stressztűrő, ellenálló képességét. Az almából származó mikroelemek, vitaminok a vér antioxidáns képességét emelik, ezáltal a szervezet jobban ellenáll a takarmány zsírjainak károsodásakor keletkező peroxid és sav természetű anyagoknak. Az itatott ecet húsminőségre gyakorolt hatásának elemzésére 4 oC-on és szobahőmérsékleten csepegési vizsgálatot végeztek. Vágás után az enzimek tevékenysége nem áll meg, még egy ideig folytatódik. Hatásukra a hús érik, fehérje és glikogén bomlik le a sejtekben, ezáltal a hús élvezeti értéke nő. Az enzimreakciók lejátszódásához a sejtben levő vízre, mint reakció közegre szükség van. Nyilvánvalón következik tehát, hogy a vizsgálat során kisebb csepegési veszteséget mutató almaecettel itatott állatok húsa magasabb élvezeti értékű, porhanyósabb, jobban földolgozható.

A Juráskó Kft. (2000.) saját kísérletét háromszáz nyúlon végezte. Három csoportot alkotott, s mindegyikbe 50 anyát és 50 bakot tett. Az első csoport 1 % almaecetet kapott itatva, a második választás után hat napon át antibiotikumot kapott ivóvízébe, a harmadik csoport pedig semmiféle kezelést nem kapott. A takarmányozási és tartási körülmények ugyanazok voltak. A következő eredmények születtek: az 1 % almaecetes vizet ivó nyulak testtömeg-gyarapodása 1,1-1,4 grammal volt magasabb, mint a választás után hat napig antibiotikumot illetve semmit sem kapó kontroll csoport állataié. A teszt 28. napján (70. életnapon) végzett mérések szerint az almaecettel itatott nyulak 0,38 illetve 0,62 kg-mal kevesebb tápot használtak fel egy kilogramm élősúly előállításához. Az antibiotikumos kezelés csupán az elhullások számát tekintve előnyösebb, elenyésző, 2 %-kal. A kezelés nélküli csoportban ez azonban 6 %-kal több volt a veszteség. Az almaecet tehát javítja a testtömeg-gyarapodást, fajlagos takarmány felhasználást, mérsékli az elhullást s költséghatékony kiváltója az antibiotikumos kezeléseknek, gyógyszermentes gazdaságos nyúlhústermelést tesz lehetővé.

Internetes források további alkalmazási lehetőségeit közlik az almaecetnek. Állítják, hogy csakúgy, mint embernél, állatoknál is használható a testsúly normalizálására, izületi problémák enyhítésére. Öreg, izületi gyulladásban szenvedő lovaknak ecetes kezelés ajánlott, s az előnyös hatás néhány héten belül jelentkezik. Egy lótartó leírja, hogy etetés mellett külsőleg is alkalmazta lovain az almaecetet, s nem voltak problémái a bögölyökkel. Egy lovasmagazin (Horse Interactive, 1997.) szintén közli, hogy sok lótartó számolt be arról, hogy lovaikat almaecettel etetve azok kevésbé vonzóak a legyek számára. Külsőleg, a pata nyírján alkalmazva csökkenti a patarothadást a fali részen pedig a repedéseket szűnteti meg. Sikeresen alkalmazható sebekre és zúzódásokra is. A takarmány-összetevők természetesen magas K-taralmúak, így ajánlja az almaecet adagolását is a lovuk egészségéért aggódó gazdáknak. McCluggage (2002.) madarak számára az almaecetet, mint a Candida gomba elleni védekezés egyi természetes szerét javasolja.

Utoljára, de nem utolsóként megemlítendő még az almaecetes víz pH-jának változása. Szakirodalmi adatok alapján az itatóvíz optimális pH-ja 6,1-7,8 értékű. Ez azonban ideális kémhatás a Salmonella, Pseudomonas, Streptococcus, E. coli, Clostridium baktériumok szaporodásához. Az itatóvíz természetes, állás közbeni lúgosodása csak tovább kedvez a baktériumoknak.

Kiss - Bárdos (2000.) kísérlete során az itatott víz pH-ja - almaecet-tartalma révén - 5 alatti, de az állatok mégis szívesen fogyasztják. A vízben oldott almaecet pH-ját sokáig megőrzi, természetes körülmények között, az állatok itatójában mérve 24 óra alatt mindössze 0,3 a pH változás (4,55-ról 4,88-ra). A nyári melegben végzett kísérletben fél nap elteltével vizsgálva az összcsíraszámot, megállapították, hogy ezerszer kevesebb baktériumot tartalmaz az almaecetes víz a közönséges csapvízhez képest, olyan baktérium telepeket (Coliform, Enterococcus és Salmonella), - melyek a fiatal állatok felnevelési hasmenésének okozói - pedig egyáltalán nem találtak.

Az eddig használt antibiotikumok helyettesítésére igen ígéretesnek látszik - egyéb lehetőségek mellett - az almaecet alkalmazása. A biológiai úton előállított almaecet messzemenően kielégíti a természetes eredetű élelmiszerek iránt támasztott igényeket. Esszenciális aminosav, ásványianyag és vitamin tartalma miatt több mint pusztán ecet. Használatával a gyógyszer és vitaminköltség minimálisra csökkenthető, olyan gazdasági mutatók, mint például: súlygyarapodás, tojástermelés, tollasodás, vágási kitermelés mind előnyösen változnak. Rövidíti az elkészülési időt, visszaszorítja a káros baktériumokat, ebből kifolyólag nagymértékben csökkenti az elhullást.

Az almaecet hatásait tehát láttuk, de azoknak pontos mikéntjei még megválaszolásra várnak. A lehetőség adott egy költséghatékony, természetes antibiotikum-helyettesítő használatára: élni kell vele!

A kisérleti eredményeket összefoglalta:
Szendrei Zoltán egyetemi hallgató
Debreceni Egyetem, Mezőgazdasági Kar
2002. november
 
Kategória: Madarak | Megtekintések száma: 111 | Hozzáadta:: Admin
Összes hozzászólás: 0
avatar
Vince emlékéreCopyright MyCorp © 2017 |